Bocsanat, hogy kicsit kesve erkezik a beszamolo, de tegnap elszallt itt a wifi.
A leirtak a tegnap hajnali 1 orakor kialakult allapotot tartalmazzak.
Nem is tudom hol kezdjem, de tényleg. Olyan hosszú volt ez a nap, mintha egy hét eseményeit sűrítették volna belé. Ébresztő 03:15, taxi 03:45, becsekkolás 04:00, felszállás 05:10, megérkezés 07:40 (már bolgár időzóna szerint), Várna 10:30. Életem első repülős élménye nagyon pozitív volt (köszönhetően többek között Molnár László kapitánynak), bár azért a korai kelés eléggé megviselt. (Bromberg szerintem hasonlóképpen vélekedik erről) A leszállás után a burgaszi reptéren egy bolgár srác várt minket, s egy rövid telefonváltás után sikerült is rátalálnunk a kezében tartott SWOS HAWKZ BROMBERG tábla alapján. :D
A Várnába vezető út tanulságai: a tengerpart gyönyörű, az átszelt hegység is szép látványt nyújt, az utak borzasztóak, a közlekedési morál pocsék, rengeteg elütött állat és szemét az úton és az út szélén. Valamint elképesztő mennyiségű új építésű (vagy építés alatt álló) szállodakomplexum, amelyek azonban egy furcsa kettősséget tükröznek, ugyanis a szállodák mellett kiszolgáló egységek nincsenek, parkolóhelyek nincsenek, az út mentén 1 méter magasan nő a gaz... Megtudtuk továbbá, hogy pár napja megvonták a Lukoil-tól a licenszet, így most (elvileg) nem forgalmazhatnak üzemanyagot az országban. (A benzin ára 1,25 EUR körül van itt jelenleg) Ennek ellenére 5 kútból 4 Lukoil kút és mindegyik működik. No de hát ez legyen a bolgár kormány és az orosz olajmaffia csatája.
Várna történelmi belvárosából eddig sokat még nem láttunk, a külvárosi rész tulajdonképpen panelrengeteg, a tengerparton viszont rengeteg szálloda várja a pihenni, nyaralni vágyókat. A Hotel Persei (a mi szállodánk) színvonalasnak mondható, s még magyar viszonylatban is olcsó egy három csillagos szállodához képest. Megérkezésünk után csomagok fel a szobába (214-es a történelmi hűség kedvéért), gyors zuhany, indulunk a konferenciaterembe, hiszen már zajlik a sorsolás. Ahogy belépünk mindenki vigyázban áll, szól a zene, s csak kicsivel később esik le, hogy ez bizony valami himnusz lehet. Amint véget ér, Marin köszönt minket és azonnal eljátszák a tiszteletünkre a magyar himnuszt. :) Mit mondjak, nagyon jó érzés. :)
Tehát azonnal belecsöppentünk a közepébe, ezer kézfogás, mindenki bemutatkozik, persze senkinek se jegyzem meg a nevét elsőre, de hát ez majd alakul a nap folyamán. A csoportbeosztások már megvannak, 3 db nyolcas csoportban játszunk. Mint utóbb kiderült, Fortuna Bromberg kezét fogta, ő került a legkönnyebb csoportba, jómagam viszont a legnehezebbe... Sebaj, offline PC-s karrierem előző pénteki kezdete óta tele vagyok pozitív élményekkel, úgyhogy tekintsünk előre: első meccs ElMichaj ellen, kezdés után támadok, felrúgja az egyik csatáromat, a labda tovább pattan a másikhoz, gól, vezetek, de.... A legjobb csatárom máris 3 meccsre kiesett. Utána lesérül a másik csatárom is a 20. perc magasságában, nagy zakó a vége.
Az első három meccsemet tulajdonképpen csatárok nélkül játszom így végig, három vereség a mérleg. Majd jön 1 döntetlen és 3 győzelem, a második körben pedig ismét folyamatos sérülések, küzdök keményen, a végére szintén hasonló a mérleg. Sajnos azonban a nagyon kiegyenlített csoportban így is csak a 6. helyet sikerül megszereznem. (Mentségemre szóljon, hogy az egyenes kieséses szakaszban a csoport első 7 helyezettje továbbjutott az első körből, a 8. pedig hosszabbításban esett ki, tehát ennyire volt erős ez a csoport...)
Bromberg a viszonylag könnyebb sorsolást nagyszerűen használja ki és az utolsó meccsétől függetlenül (amelyen Marin volt az ellenfél, s természetesen a bolgár srác nyert, mint a csoportban mindenki ellen) a 4. helyen zár! Bravó Bromi!
Az A-csoportot (Hawkz csoportja) ElMichaj, a B-t (Bromberg csoportja) Marin, a C-csoportot pedig Blazej nyeri. Mind a 24 résztvevő továbbjut az egyenes kieséses szakaszba, az 1., 2., 3. helyezettek kiemeltek, így ők automatikusan a legjobb 16-ban vannak, a többiek játszanak a fennmaradó helyekért. Bromberg Dilian Kuzmanovval került össze és sajnos nagyon nem feküdt neki a bolgár srác játéka, 9-1es összesítéssel búcsúzik. Ennek ellenére azt kell hogy mondjam, hogy büszke vagyok Bromira (és legyetek rá ti is büszkék!), mert a csoportban 7 győzelemmel és 7 vereséggel zárva szerintem kiválóan teljesített!
A kiemelések furcsasága miatt én egy (viszonylag) könnyebb ellenfelet kaptam, Cho ellen 5-0ás összesítéssel léptem tovább a legjobb 16 közé, ahol aztán Blazej volt az ellenfelem... :) Kitalálhatjátok ugye, esélyem se volt, a két meccsen összesen 6 góllal terhelte meg a hálómat, de azért jó volt ellene játszani. Úgy gondolom az első cél teljesítve, holnap pedig Amiga, remélem ott is legalább ilyen sikeresek leszünk. :)
S jöjjön akkor még a hab a tortán, mert volt ma egy x-boxos játék is, amelyre szintén mind a 24 játékos nevezett, ez a torna kétmeccses egyenes kieséses rendszerben zajlott. Bromberg az első körből 11-esekkel továbbjutott, majd sajnos a következő körben már nem volt esélye, így a legjobb 12 között esett ki. Jómagam életem első x-boxos játékára készültem, korábban még csak egy hasonló konzolt sem fogtam a kezemben. Ehhez képest az első körből 13-0al léptem tovább, bár az ellenfelem nem igazán találta meg az irányítás fortélyait. A második körben egy szerb srác ellen 7-2re nyertem az első meccsen, a második pedig gólnélküli döntetlent hozott. Így, bármilyen hihetetlenül is hangzik, bekerültem a legjobb 6 közé!
J Utána viszont már érvényesült a papírforma, no de hogyan... A német AndYpsilon ellen az első meccsen 2-2, a másodikon 3-3 lett és 11-esekkel kaptam csak ki tőle végül 5-4re. Hát igen, ismét bebizonyosodott, hogy a németek ellen nem lehet nyerni büntetőpárbajban. Azt kell hogy mondjam, hogy még most se igazán hiszem el, hogy kis híján bekereültem a legjobb 3 közé az x-boxos versenyen. Szóval srácok úgy gondolom teljesítettük ezzel az x-boxos eredménnyel azt a pluszt is, amit vártatok tőlünk :)
Jelenleg itt hajnali 1 óra van, s most értünk el a negyeddöntőkig a PC-s játékban. Holnap ismét posztolok, beszámolok a PC-s végeredményről és a további fejleményekről is.
Én annyira ki voltam a hajnali 3 órás keléstől, hogy a Várnába vezető út nagy részét átaludtam a kocsiban. (Úgyhogy nekemis voltak új infók Hawkz történetéből, pl a döglött állatokról... :)
A sorsolást eleinte nem tudtam megítélni, mivel Marin és Lobo mellett 5 számomra teljesen ismeretlen játékossal voltam együtt. Az első meccsen bolgár sráccal játszottam, és nagy meglepetésemre nyertem. J Aztán jött egy zakó Lobótól, majd megint egy győzelem egy német srác ellen, aztán 3 vereség, majd egy győzelem. 3 0 4-el fordultam, a második kört pedig 4 0 3-ra hoztam. 4. lettem a csoportban, az előttem lévőktől oda-vissza kikaptam, a 6-8 helyen végzetteket oda-vissza vertem, az 5. helyezett ellen pedig 1-1 győzelem illetve vereség.
Összekerültem Dizzzo-val, hát ellene nem volt semi esélyem. Azért az nagyon meglátszik, hogy valaki csak amigás (dizzzo mondta, hogy látja, hogy az amigás gólokat próbálom rúgni) vagy pc-n is rendszeresen játszik. Összességében nagyon elégedett voltam a teljesítményemmel, előzetesen nem gondoltam volna, 50%-os mutatóval 4. helyet szerezhetek egy 8 fős csoportban.
A kaja egész jó, még az én válogatós fajtámnak is megfelel, eddig minden étkezésnél jól laktam. :) Mondjuk azt jobb nem tudni, hogy abban a grillezett rózsaszín hús-fasírtban mi lehetett...
Ami viszont nagy csalódás: itt nincsenek jó nők. De úgy egyáltalán. A szállodai személyzet tragikus: túlsúlyos ronda libák. Eddig azok a magyar csajok voltak a legszebbek, akiket a reptéren láttunk a becsekkolásnál...
